A magángép belseje még annál is lenyűgözőbb volt, mint ahogy elképzeltem. A fő kabin kevésbé tűnt közlekedési eszköznek, sokkal inkább egy negyvenezer láb magasan suhanó luxuslakásnak. A krémszínű bőrülések gombnyomásra ággyá alakultak. Amikor szükség volt rájuk, polírozott mahagóni asztalok csúsztak ki a falakból. Az ablakok elég szélesek voltak ahhoz, hogy lélegzetelállító kilátást nyújtsanak a