Juliette szemszöge

– Hogy kerültél ide? – kérdeztem, és erőltettem, hogy a hangom egyenletes maradjon, annak ellenére, hogy sokkolt a jelenléte; elfoglalta azt a helyet, aminek a menedékemnek kellett volna lennie, még akkor is, ha kényszerű menedék volt.

Preston elmosolyodott. Ugyanaz a mosoly, amit régen sármosnak találtam, és amitől most felfordult a gyomrom.

– Az itteni fontos emberek szívesség