Ivy szemszöge

– Úgy döntöttünk, hogy várunk!

A szavak a levegőben lógtak közöttünk, én pedig azon kaptam magam, hogy Bradet bámulom, és egy hosszú másodpercig állom a tekintetét.

Aztán kitört belőlem a nevetés.

Nem tehettem róla. A nevetés mélyről, a gyomromból tört fel, hangosan és megállíthatatlanul, és visszaverődött az apró fürdőszoba falairól.

– Úgy döntöttünk, hogy várunk? – ismételtem a nev