Bradley szemszöge

Szerda reggel volt, és Ivyra gondoltam.

Az igazság az, hogy mióta hagytam, hogy így elmenjen, egyfolytában csak rá gondoltam. Mióta végignéztem, ahogy visszamegy a házba, egyenes derékkal az ellenére is, hogy tudtam, milyen fájdalmat érez. Mióta néhány órával később hallottam, ahogy az autója elhagyja a birtokot, anélkül, hogy akár csak egyetlen szót is váltottunk volna.

Tizenöt