Miután lerótta kegyeletét, Elara tekintete Davian sírkövére tévedt. – Sajnálom – suttogta. – Ezeket a szavakat... csak te magad mondhatnád el Phaedrának. Remélem, a következő életedben jó családod lesz, és életed legjobb pillanatában találkozol majd vele.

Imádkozott, hogy a fiúnak soha többé ne kelljen átélnie azt a fájdalmat, hogy ő a „rossz fiú”, vagy akit a szülei semmibe vesznek.

Tekintete oda