Freya végigmérte, azon tűnődve, vajon ki lehet ez az idegen. Körülbelül olyan magas volt, mint Killian, de szikárabb. Vállig érő, sötét haját alacsony lófarokba kötötte, a szeme pedig élénk mogyoróbarna volt. Annyira hozzászokott az elegáns öltönyös férfiak látványához, hogy felüdülésnek találta, ha valakit normális ruhában lát. *Cuki,* gondolta Freya.

– Igen, én vagyok. Honnan ismer engem?