Mostanra már megjárta a viharokat és a poklot, csupa seb és heg borította. Esély sem volt már rá, hogy visszatérjen azokhoz az ártatlan, gondtalan napokhoz…

„Viv, nézd csak magatokat az édesanyáddal azon a régi képen. Mindketten olyan szépek vagytok, hogy szinte ragyogtok. Teljesen másképp néztek ki, mint mi, mintha a génjeitek mutálódtak volna.”

Valamikor közben Melody is besétált a szobába. Sóha