Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
– Mama! Mama! Kérlek, nyisd ki az ajtót! – Az arca nedves volt a könnyektől. Kint úgy szakadt az eső, mintha dézsából öntötték volna. Újra teljes erejéből verte az ajtót. A csengő vagy nem működött, vagy szándékosan kikapcsolták.
– Papa! Kérlek, papa! – Ismét kopogott, miközben egy harmincnapos kislányt szorított a mellkasához.
Újra őrült módjára dörömbölni kezdett az ajtón. Ezúttal nem hagyta abb