MAEVE

Szipogva tűrtem néhány hajtincset a fülem mögé, az arcom vörös volt.

A szobalány odajött hozzám a gőzölgő teáscsészével.

– Köszönöm – motyogtam, ahogy elvettem tőle.

Apám lépett oda hozzám. – Kész a szobád.

Bólintottam, és belekortyoltam a teámba.

– Elmondanád, mi történt? És meddig maradsz?

Aggódott, mióta sírva beállítottam. De képtelen voltam rávenni magam, hogy megismételjem mi