MAEVE

Több perc is eltelt. Amikor egyetlen szót sem hallottam Ronan felől, rá kellett néznem, hogy megbizonyosodjak róla, egyáltalán még velem van-e az autóban.

Velem volt. Csak épp... távolinak tűnt. Dühösnek. Vajon min gondolkodhatott?

– Köszönöm – szipogtam, remélve, hogy ezzel visszahozom a jelenbe. Sikerült, mert rám nézett. – Hogy segítettél az igazgatóságnál. Bár emlékszem, megmondt