RONAN

Egy teljes percig egyetlen szót sem váltottunk, csak a tekintetünk beszélt helyettünk.

Végül beletörődött a veszteségbe, és hátradőlt a székében.

– Azt hiszem, akkor el kéne kezdenünk beszélgetni. – Összekulcsolta az ujjait a feje mögött. – Mielőtt azonban folytatnánk, szeretném tudni, hogy vannak a gyerekek.

Valami megmozdult a mellkasomban, de erőltettem, hogy az arckifejezésem re