Amióta Gideon beleszeretett Lyrába, apránként megértett valamit.

Lyra olyan volt, mint egy sündisznó. Mindig összeráncolt szemöldökkel nézett rá, keménynek mutatta magát, tüskéket meresztett, ám a valóságban lágy szíve volt, őszinte és csupa jóság.

Már semmije sem maradt, amivel magához vonzhatta volna. Nem tehetett mást, mint hogy szemtelenül a nyakára járt, húzta az időt, és minden egyes percet