A kórteremben egy teljes percig síri csend honolt.

Abban a pillanatban Jarek mozdult meg először. Apai melegséggel teli hangon finoman visszaterelte Jocastát az ágyra.

"Vérzik a homlokod. Mi haszna ennek a fajta lobbanékonyságnak? Nézz a nagybátyád arcára."

Jocasta pusztán az adrenalin hatása alatt cselekedett eddig, és most, hogy a roham elmúlt, végre megfordult, hogy Zane-re nézzen.

Zane hű mara