VAUGHN

A hangom nyers éle borotvaként vágott át a higgadtságomon. Hagytam, hogy az iránta érzett dühöm minden cseppje visszatükröződjön a szememben, mielőtt visszabújtam az üresség maszkja mögé.

– De ezt nem kötöm az orrodra, igaz? Mindez kissé túlzásnak tűnik ehhez.

Ronanre néztem. – Van bármilyen más lehetséges ok, amiért megtenné, amit kérek tőle?

– Én tudok egyet – mondta, miközben lustán p