Jelen idő......

LARA

A rúzs úgy simult a számra, mint egy páncél.

Mély bíborvörös, az a fajta, amitől úgy éreztem, egyben van az életem, még akkor is, amikor rohadtul nem. Egyszer összeszorítottam az ajkam, majd közelebb hajoltam az apró fürdőszobai mosdókagylóm feletti tükörhöz, hogy ellenőrizzem, nem kenődött-e el. Nem. Jó. Túl korán volt még a hibákhoz.

A mai nap tiszta káosz lesz. Szinte tapin