GAVIN

"Szeretnék bocsánatot kérni." – mondta Lara halkan, de határozottan. A szavai úgy hullottak a szobába, mint egy csepp tinta a vízben – lassan, csendesen terjedtek, de mindent elsötétítettek.

Eltelt egy szívdobbanásnyi idő.

Az arcomat semlegesen tartottam. "Miért?"

"Mindenért, ami aznap történt." Megállt, és már éreztem a súlyát annak, hogy hova fog kilyukadni, de nem szakítottam félbe.

"Nem