GAVIN

Pillái időről időre megrezdültek. Lágy rándulás csukott szemei alatt. Órákig el tudnám így nézni. Békés. Meleg. Az a makacs kis ránc eltűnt a szemöldöke közül.

Így gyönyörű volt.

Haja szétterült a párnámon. A lepedő alig takarta. Karját az arca mellé húzta. Kicsinek tűnt az ágyamban. De olyannak is, aki ide tartozik.

A könyökömre támaszkodtam, csak ittam magamba a látványt. A mellkasom elneh