"Nem bocsátasz meg…" Camille megdöbbent, és erőtlenül megismételte a szavakat. A szeme hirtelen összeszűkült. "Hogy érted ezt?"

Declan halkan, hidegen felnevetett. Vett egy mély lélegzetet, felsóhajtott, és így szólt: "Pontosan úgy, ahogy hangzik." Aztán sarkon fordult, és elindult kifelé.

"Declan, Declan!" Camille a távolodó alakját bámulta, érezve a férfi elszántságát. Szörnyű előérzet kerítette