– Egyél. – Az üres poharat letéve Clara az előtte lévő reggelire mutatott.

– Rendben – válaszolta Declan, és lehajtotta a fejét, hogy egyen. Hirtelen beleszimatolt a levegőbe. – Milyen szag ez?

– Nem érzed? – Clara rápillantott, majd a konyhából az udvarra nyíló ajtó felé mutatott. – Ez a gyógyszered.

– Ó. – Declan bólintott, és kissé összeráncolta a homlokát.

Clara elmagyarázta: – Ezt a szobalány