Naomi egy lépést tett előre, és végigmérte Marcellát. A hangja már az első szónál megfélemlítő volt. – Te voltál az, aki nem volt hajlandó elmozdulni az asztalomtól?

– Senki sem mondta, hogy ez az asztal foglalt, amikor leültünk és rendeltünk. Tehát jogunk van megtagadni, hogy egy másik asztalhoz üljünk át – mondta Marcella nyugodtan, közömbösen pillantva Naomira.

Amint Marcella megszólalt, Naomi