Léptek csapódtak kétségbeesetten a Cresthaven Hagyományos Orvoslási Kórház steril, fehér linóleumpadlójához. Declan a kimerültségtől zihálva lökte be a harmadik emeleti utolsó fekvőbeteg-osztály nehéz kétszárnyú ajtaját. Végigpásztázta a foglalt ágyak sorait, miközben a szívmonitorok ritmikus csipogása kudarcuk gúnyos kísérőzenéjeként szolgált. Az épületben sehol sem találta Cleo nyomát.

– Declan,