– Először van egy kis halvány illat a levegőben – afféle édeskés, de kesernyés és savanykás felhanggal. Mire rájössz, hogy valami nem stimmel, már túl késő. A méreg szinte azonnal lecsap – mondta Maeve; a szeme elkomorult.

– Amint megmérgeződtél, a karjaid és a lábaid kocsonyaként remegnek, a bőröd lángol, és mindenhol viszket – tette hozzá Maeve erősen gondolkodva. – De a legrosszabb a szédülés.