Quentin holtfáradt volt, és az égvilágon semmi türelme nem maradt ahhoz, hogy leálljon vitatkozni Nolával.

– Bármik legyenek is, mégiscsak élő, lélegző emberi életekről van szó. Már csak maroknyi kísérleti alanyunk maradt – nem engedem, hogy még többet elpazarolj belőlük – mondta. – Ledőlök egy kicsit aludni. Jobban teszed, ha csendben maradsz és meghúzod magad. Ha felébredtem, egyszer s mindenkor