Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Elodie

Nem voltam benne biztos, meddig maradtam vele összegabalyodva az asztalon, meddig ismételgette, hogy az övé vagyok, amíg el nem fáradt, és el nem ernyedt rajtam.

Hagyta, hogy az arca a nyakam hajlatában pihenjen meg, és azt suttogta: – Ennyire akarlak.

Elmosolyodtam, és megcsókoltam a homlokát, ahogy felkelt az asztalról, felvette a ruháit, és a zakóját a vállamra terítette, mielőtt a karjá