Ronan

Felmentem a szobám felé, még mindig azt a sofőr egyenruhát viselve, miközben Declan úgy körözött körülöttem, mint egy idegesítő légy.

Csak arra vágytam, hogy békén hagyjanak, egy kis nyugalomra volt szükségem, de a fivéreim semmit sem tudtak a személyes térről. Néha azt kívántam, bárcsak az édes testvéreim lennének, máskor viszont semmi másra nem vágytam, mint hogy lehajítsam őket egy hegyrő