Ronan

Kihúztam a széket és leültem, mielőtt nekiláttam volna az ételnek. Fenséges íze volt a hideg és időnként fonnyadt kenyérdarabokhoz képest, amiket a kiképző akadémián kaptam, amikor végre rám került a sor az evésnél.

Perceken belül befaltam a szendvicseket, a palacsintát és megittam a narancslét is.

– Kérsz még? – tudakolta Greta, ahogy megtöröltem a számat a kézfejemmel.

– Nem, tele vagyok –