Elodie

Abban a pillanatban, ahogy kiléptem a kórházból, a napfény rossznak tűnt. Túl világos, túl meleg volt. Mintha a világ tovább mert volna lépni, miközben az én valóságom kibillent a tengelyéből.

Dr. Alden. A jóságos szemű, lágy hangú ember, aki úgy gondozta az apámat, mint egy szent. Az egyetlen ember, akire sosem gyanakodtam volna. És mégis...

Nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy ő volt a