Sylvie szemszöge

Mondanom sem kell, másnap is teljesen kimerült és lecsapolt voltam, Ryker Alfa pedig még mindig felettem őrködött. Éberen figyeltem őt, miközben aludt; lenyűgözött, mennyire békésnek és ártatlannak tűnt, amint halk horkolása betöltötte a levegőt. A hegei ugyanolyan zordak voltak, és kiélesedtek a kórházi lámpák fehérségében, de az én szememben csak még jóképűbbé tették őt. A melle