Hazel

Yvette irodájában ébredtem fel. Mióta felébredtem a betegségemből, most először voltam egyedül. Mély, elégedett sóhajjal kinyújtóztam a padon, és felültem. Valószínűleg ez volt a legjobb alvásom hosszú idő óta.

– Jó reggelt – köszönt Yvette, ahogy végigjött a folyosón. Köpenyt viselt, és a haját fésülte. – Általában nem szoktam kíváncsiskodni, de a hajad...

Fintorogtam, a válla fölött leomló