Hazel

Felnéztem, ahogy egy női hang a nevemet szólította. Kissé idősebbnek tűnt, mint a másik fickó, és ragyogóan mosolygott. Lyra felé biccentett. – Menj csak. Lesz még időnk bőven beszélgetni.

Bólintottam, és követtem a nőt, remélve, hogy kedvesebb lesz, mint a férfi volt. Bevezetett az irodájába, ami rendkívül otthonos volt, süppedős, túltömött kanapékkal és egy többszínű drágakövekből készült