Hazel

– Dante!

Felemelte a karját, és a feje fölött integetett. Szipogva megfordultam, és némi megkönnyebbülés járt át, ahogy felénk sétált. Tekintete egy pillanatig ide-oda cikázott köztünk, majd megállapodott rajtam. A szeme tele volt aggodalommal, amikor odaért hozzánk.

– Mi a baj, Hazel? Jól vagy? – kérdezte Dante, és a vállamra tette a kezét.

Szipogva ráztam a fejem. – Most már jól vagyok. M-