Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Dante
– Nekem? – A lány bólintott, és a kabátja zsebébe nyúlt. Arca kipirult. Idegesnek és bizonytalannak tűnt.
– Nem sok, de... akartam adni neked valamit a születésnapodra. –
Figyeltem, ahogy Hazel arca felragyogott a várakozás és az idegesség keverékétől. Apró, finom kezei enyhén remegtek, amikor előhúzta őket a takaró alól. Kipirult arcának látványától csak még inkább megdobbant a szívem.
Kiny