Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Dante
A szám széle megremegett. – Kirakósokat… raktunk ki, amikor beteg voltam.
Emlékszem, rengeteget szipogtam, de annyira boldog voltam, hogy megkaptam egy keveset apám figyelméből. Ez volt az egyetlen kedvesség, az egyetlen gyengédség, amit valaha is mutatott felém.
– Furcsa… úgy gondolni rá most, hogy nem érzem magam… dühösnek, azt hiszem.
Brock vállon veregetett. – Milyen gyakran megesik, hog