Hazel

Nem tudtam aludni. A kimerültség ellenére éberen feküdtem az ágyamban; az agyam kérdésekkel és félelmekkel kavargott. Próbáltam Dante illatára összpontosítani, amely még mindig ott időzött a dzsekijén. A tündérek között eltöltött közös idő emlékei keserédesek voltak. Ott olyan közel voltunk egymáshoz, és most úgy éreztem, büntetést kapok azért a kis boldogságért. Olyan volt, mintha elszakíta