Elena Vázquez

Jelenleg este 7:23 van, és az ágyamon ülve folyamatosan azon gondolkodom, amit Vittorio mondott nekem tegnap este.

– Elena?

– … Igen?

– Húzd még egyszer az agyam, és tolószékben fogod elhagyni a szobát, nem pedig a saját lábadon.

Az arcom elpirul, és a combom összeszorul a gondolattól. Istenem! Utálom, ahogy a testem reagál rá.

Alig beszéltem vele egész nap, mivel korán elment, bármi