Elena Vázquez

Továbbra is meredten néztem rá, ahogy újra megszólalt. – Kérlek, ne küldj el.

Az egyik kezét leveszi a csuklómról, hogy az állkapcsom élére simítsa, olyan lágyan. Halkan felnyögök az érintéstől.

Vittorio az ölelésébe burkolt, a fejem a mellkasán nyugodott, pont a szíve felett, így hallottam, ahogy hevesen ver az ingén keresztül.

Kezével átfogja a tarkómat, és ringat, szorosan magához