Vittorio Del Carlo

Kezembe simítottam az arcát, és rámosolyogtam. – Én is szeretlek. Mindent megérdemelsz, és még annál is többet. Mindazok után, amin keresztülmentél miattam. Azt akarom, hogy pihenj, és élvezd, hogy egy kicsit távol lehetsz mindentől.

Könnyek potyognak az arcán, és én a hüvelykujjammal letöröltem őket. – Köszönöm – fuldoklik a könnyeitől.

Karjaival átölelt, én pedig megcsókoltam