Elena szemszöge

Az első dolog, amit észrevettem, miután kiléptem a kórházi szobámból, az volt, hogy milyen aprónak tűnik a világ.

Heteken át nem ismertem mást, csak egyetlen szobát, a gépek egyenletes pittyegését és a nővéreket, akikkel sikerült egyfajta barátságot kialakítanom.

Most, ahogy a folyosón álltam, minden hangosabbnak tűnt a megszokottnál. A különböző lépések zajai és a különféle hangok