Vittorio szemszöge

Chico közvetlenül a füst mögött állt, és figyelt. Nem vett részt a tűzharcban. Csak állt ott, és kalkulált. Gondolom.

A szorításom ráfeszült a fegyveremre.

"Chico!" – üvöltöttem, a hangom késként vágott át a káoszon.

Az ajka arra a gúnyos vigyorra húzódott, ami úgy tűnt, mindig is az arcán ült. "Del Carlo!"

A rohadéknak volt képe szórakozottnak tűnni. A dühöm elérte a forráspont