Az Alfa-lakosztály étkezője élt a melegtől és a zajtól – attól a fajtától, amely csak akkor létezett, amikor a család mindenféle színlelés vagy ceremónia nélkül gyűlt össze. A tölgyfa asztal végétől a végéig tele volt, gyertyák pislákoltak a sült húsos tálak, a zöldséges tálak, a még mindig gőzölgő friss kenyér között, a gyümölcsleves és boros kancsók pedig könnyedén jártak kézről kézre. A nevetés