Cressida

Az Alfa még aludt, én pedig megláttam a lehetőséget. Végre független leszek. A mankók. Csábítóan közel voltak, és a kinti világ gondolatával ingereltek. Nem akartam messzire menni, csak ki az ajtó elé, az Alfa ugyanis nemrég egy kis verandai hintaágyat állíttatott fel hátul.

Olyan lopakodva fészkelődtem, ahogy csak bírtam, és egy párnát csúsztattam a karja alá, hogy azt higgye, még mindig