Amikor Adrienne meglátta Arthur nevét a kijelzőn, a tekintete megingott. Egy pillanatig habozott, de végül mégis felvette.

– Adrienne, én vagyok az – szólalt meg Arthur; a hangja öregebbnek tűnt, bűntudat és nyugtalanság árnyékolta be.

Adrienne egyhangúan felelt: – Jó napot, Reed úr.

Arthur néhány másodpercig némán maradt, mire végre megszólalt.

– Elterjedt a híre annak, ami az egyetemen történt.