A síri csendben Vivienne éhes gyomra meglehetősen hangosan kordult meg.

A férfi, aki fölébe magasodott, hirtelen félmosolyra húzta a száját. – Végre megéheztél. Azt hittem, hajnalig alszol.

Vivienne összehúzta a szemét, és azt mondta: – Örülök, hogy ezzel tisztában vagy, úgyhogy most már kelj fel.

Gideon lekászálódott róla, és megsimogatta a fejét. – Főzök neked egy kis vacsorát.

Vivienne megdöbbe