Mindezek ellenére Vivienne még mindig sajnálatot érzett Gideon iránt.

Megsimogatta a férfi kézfejét, lesütötte a szemét, és így szólt: – Gideon, bármi is történik a jövőben, én nem tágítok mellőled. Hacsak...

„Hacsak mi nem?”

Nos, ezt még ő maga sem gondolta át.

Maga sem tudta, miért mondott ilyesmit csak úgy hirtelen. Talán azért, mert Gideon mindent eltűrt tőle? Nem tudta volna megmondani.

Koráb