'Szóval, tényleg ekkora bunkó voltam?'

Látva, hogy Alistair Gideont bámulja, Vivienne lassan megszólalt: "Apa, ami Gideont illeti, ő..."

Alistair felemelte a kezét, hogy félbeszakítsa, rá nézett, és így szólt: "Tisztában vagyok az állapotával. Ne aggódj, nem hibáztatlak téged. Mindez a sorsának része. Nem nagy ügy, amíg még lélegzik."

Gideon szóhoz sem jutott.

'Vajon én vagyok a vér szerinti fia,