**Lyra szemszöge**

Átfutottam azon a végső ajtónyíláson, és megkönnyebbülten térdre rogytam a padlón. Még mindig erősen zihálok, és úgy érzem, csuromvizes vagyok az izzadságtól. A karjaim és a törzsem lüktetően égnek a bőröm alatt.

A szemem sarkából észrevettem, hogy Ro röviddel utánam követett, majd leült mellém.

"Szép munka, szívem. Megcsináltad" – dicsért meg. Én csak bólintottam, jelezve, hogy