**Lyra szemszöge**

Távoli, halk hangokat hallottam, amelyek felébresztettek békés szendergésemből. Kicsit megnyújtóztattam fájó, merev izmaimat, mint egy macska, és a kezemmel a szememhez nyúltam, hogy kidörzsöljem belőle a fáradtságot. Gyors kezek kapták el a csuklómat, én pedig sűrűn pislogtam, próbálva eloszlatni a homályt.

"Ne dörzsöld túl erősen a szemed, szívem" – mondta Enzo kedvesen, továb