**Rosalie szemszöge**

A látásom továbbra is fényes fehérségben maradt. Az érzékeim túlterhelődtek. Semmi másban nem álltam, csak egy fehér űrben. Lenéztem a kezeimre, és láttam, ahogy minden sejtem elektromos áramtól zsong. Egy női hangot kezdtem hallani, ami úgy suttogott, mintha körülöttem körözne.

Újra és újra kántált, és minden kántálással egyre hangosabb lett: Hozzon véred békét a birodalmakr