Elena nagyot nyelt, küzdve a feltörő érzelmekkel. Újra és újra megrázta a fejét, képtelen volt megszólalni. A könnyek némán záporoztak az arcán.

Arthur, még mindig próbálva a keményet játszani, kifakadt. "Szóval az a taknyos megbántott téged, mi?"

Elena szipogott, és így felelt: "Nem erről van szó. Én magam kerestem a bajt."

Arthur Elenát bámulta, bár a szívében már egy hatalmas, piros X-szel húzt