– Ugyan már, El – mondta Alistair tehetetlenül.

– Milyen vicc?

Ebben a pillanatban hirtelen Valerie hangja hasított a levegőbe az ajtóból.

– Te is itt vagy? – pillantott fel Elena Valerie-re, aki az egyik kezében egy gyümölcskosárral, a másikban virágokkal állt ott, s az arcáról teljes beletörődés rítt le.

– Kórházba kerültél, mert annyira felhúztad magad – hogy a fenébe ne jöttem volna, hogy támo